Akarsz egy blogot??? Miért is ne...

Nem gondoltam volna, hogy lesz egyszer egy blogom, és nó lám tessék van. Ötleteltem egyik nap és úgy gondoltam, hogy tök jó ötlet lenne vezetni egy internetes naplót. Amiben leírnám az érzéseimet, véleményemimet....Tudom még minden nagyon kezdetleges, de majd csak kiforrja magát....hogy őszinte legyek nemigazán éreztem rá még az ízére....mármint a blogolásnak. Ez egy külön kaszt.....blogolás...és akik ezt űzik.

Sokkal szabadabban kell mindent "csinálni".....nem akarok sznoboskodni, de nekem még ez furcsa. A sok elemzések, irodalmi körmölések lehetnek az oka mindennek...:). Bár most elszóltam magam, mert azok, akik idetévednek (Istenem, legyen olyan) már meglesznek az elvárásai a szövegekkel kapcsolatban.....kedves olvasó nem kell a kritika, mert én is emberből vagyok. :-)

Na, úgyhogy itt vagyok!! Lett egy blogom, southern style névvel...."déli stílus"....Hát lássuk csak, magyarázásra szorul ez a kifejezés úgy érzem :-)

Az egész úgy kezdődött, hogy végre regisztrálok a rendszerbe, akkor úgyebár kellett egy név amit a Blogteren belül használok....na ezt utálom a regisztrációkba....sose fogadja el, mert már van ilyen felhasználó....van ilyen felhasználó....próbáltam olyanokat kitalálni, ami nagyrészt engem is jellemez....és persze nem felejetem el. Na, a southern style azaz a déli stílus, a rebelből azaz a lázadó stílusomból jött.....na most aztán mindenki ért mindent....inkább legyen egyen egy rendhagyó történelem óra....nem muszáj elolvasni, de megakarod érteni a SOUTHERN STYLE fílinget, akkor érdemes lenne belekukkantani.....

Na, jó olvasgatást! :-)

REBEL:

Az elmúlt időszakban azonban több oldalról is támadások érték a legkifejezőbb jelképet, a konföderációs zászlót. Ahhoz, hogy megértsük az ezzel kapcsolatos vitát, először a történelmi tényeket kell tisztáznunk.

1861-ben Dél-Karolina kilépett az Amerikai Egyesült Államokból, majd Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, Louisiana és Texas követte, az év februárjában létrehozva az Amerikai Konföderációs Államokat. Májusban Virginia, Észak-Karolina, Arkansas és végül Tennessee is csatlakozott a déli államhoz. Az északi unió és a déli konföderáció közötti fegyveres összeütközés áprilisban kezdődött.

A Dél egyébként több kisebb részre osztható: a Deep South (Alabama, Georgia, Dél-Karolina és Mississippi) azokat az államokat jelenti, amelyek a legtovább kitartottak a háború során, és elkülönült nyelvjárás honos bennük. Talán ezen a területen jelennek meg legélénkebben a hagyományok. A háborút követően a Demokrata Párt volt ebben a régióban a népszerűbb, míg az 1964-es elnökválasztás óta a Republikánus Párt vezet, az 1976-os választástól eltekintve, amikor is a georgiai Jimmy Cartert jelölték a demokraták. Az Old South a délkeleti államokat foglalja magába, elnevezése a háború utáni idők nosztalgikus visszaemlékezését idézi. Ide tartozik például Maryland és Delaware állam is, amelyek szintén rabszolgatartó államok voltak, mégis az unió oldalán harcoltak.
A háború elnevezéséről ugyanakkor mindmáig vitatkoznak. Északi, vagyis jenki álláspont szerint 1861 és 1865 között polgárháború zajlott. A déli felfogás viszont az, hogy a konfliktus önálló államok közötti háború volt. A történelmi tények ez utóbbit támasztják alá, hiszen az említett államok elszakadása jogilag megalapozott volt.

Az Észak és Dél közötti háborúval kapcsolatban több más téves elképzelés is született. Az egyik ilyen megközelítés szerint az ellentét fő oka a rabszolgatartás kérdéséhez való viszony volt. Aligha hihető állásfoglalás ez annak ismeretében, hogy az első néger katonák, már 1861 júniusában, a déliek oldalán harcoltak, másrészről pedig az északi oldalon is, mint már említettük, voltak rabszolgatartó államok.
Közelebb áll a valósághoz az a megállapítás, mely szerint a déliek az európai eredetet büszkén felvállaló, a hagyományokat tisztelő, elsősorban földműveléssel foglalkozó, vallásos emberek voltak. A jenkik ezzel szemben a liberális, Európából a jobb élet reményében csak szerencsét próbálni érkezett, kevésbé kvalifikált tömegből kerültek ki.

A háború öt évig tartott, azonban az utolsó állam, Georgia csak 1870. július 15-én csatlakozott újra az Egyesült Államokhoz. Az összlakosság három százaléka lett a konfliktus áldozata, s a katonák emlékét máig ápolják és őrzik Délen. Az 1889-ben alakult Konföderációs Veteránok Fiai szervezet tagjai minden évben összegyűlnek, hogy megemlékezzenek őseikről. Újabban egyfajta kampányt hirdettek annak elérésére, hogy minél többen ismerjék meg a tényszerű igazságot a háborúról.

Kevésbé békés céllal ugyan, de más szervezetek is napirenden tartják a konföderáció ügyét. Ilyen például a háború lezárását követően megalakult Klu-Klux-Klan vagy az Árja Nemzetek. Ezek a kis létszámú csoportosulások szélsőséges nézeteikkel hívták fel magukra a figyelmet, s azok miatt sokban ártottak a békés szándékú hagyományőrzőknek. Sokan hajlamosak a gyakran fajgyűlölő és egyéb szélsőjobboldali szervezeteket és a hagyománytisztelő délieket egy kategóriába sorolni. Ezért hirdette meg a Konföderációs Veteránok Fiai a Heritage, not Hate politikáját, amellyel a hagyományőrzők és a szélsőséges csoportok közötti különbséget kívánja hangsúlyozni.

Az utóbbi években a konföderációs hadi zászló a vita tárgya. Akárcsak Magyarországon az árpádsávos lobogót, az Egyesült Államokban a déli zászlót használják különféle szervezetek. A lobogó eredete azonban más. Nem köthető egyetlen jelenlegi ideológiához sem. Ezért érzik úgy a déliek is, hogy fontos megóvniuk jelképeiket. De a hagyományok ápolóinak többfrontos harcot kell ma vívniuk: egyfelől a kormányzat, másfelől pedig a különféle, a színes bőrűek érdekét védő polgári jogi szervezetekkel szemben harcolnak saját szimbólumaik használatáért. Ez utóbbiak viszont óvatlanok: az ellen küzdenek, amiben a színes bőrű konföderációs katonák is, vagyis elődeik hittek.

A konföderációs zászló fölötti csatában a közterületeken a központi kormányzat áll ugyan győzelemre, ám a magánterületen még csak most zajlik a küzdelem. A veteránok fiainak az a célja, hogy minél több ember megismerhesse a konföderáció valódi célját. Nem a rasszizmust és kirekesztést, hanem a tradíciók és az eredet ápolását, valamint a valódi szabadságot.
 

 

Hát Ő az: (ne tévesszen meg senkit se a póz....színtiszta provokáció....semmi más :)