Már egy hónapja, hogy az egyetemisták keserű kenyerét eszem, itt a messzi nagyfaluban, Debrecenben. Az első két hét megpecsétőlő volt számomra, sokmindet le kellett győznöm magamon amit eddig nem kellett. Honvágy, új környezet...néha még az éhségérzetet is. Erősödtem ez alatt a két hét alatt és most már a második kéthetemet töltöm itt. Jövő héten megyek haza. Most már nem érzem azt, hogy mindenáron haza akarok menni, de azért még legbellül még mindig ott van az otthon melege érzés.

Gyorsan tellnek a percek, az órák és a napok....már eltellt egy hónap, és mintha csak tegnap lett volna, hogy a neten kerestük az albérletet...

Furcsa dolgok ezek....