Tartozni valakihez
"Még békés a hajnal, melyben két aranyló tükörképpé váltunk, de lábunk alatt a kihalt, szürke országút baljósan a vég felé mutat. Üres betonszőnyeg, gyűlöletes elmúlás. Az éjszaka oly biztonságosnak tűnt, nem voltak alakok csak lelkek, és a nagy titokban jó volt elbújni, és hinni, hogy ártatlanok vagyunk. Jelentéktelen illúzió, ködös álomkép, igaz sem volt, igaz sem volt. Csak a külsőség számít. Csak azt figyeld, amit nem látsz. Majd én megvédelek, és az sem baj, ha kicsit meghalok."

Idővel rájön az ember, hogy bármibe is belefog (tanulás, új munkahely, nyelvtanulás) a legmegnyugtatóbb érzés az, amikor érzi egy-egy válságos helyzetbe, hogy a szerettei végig mellette vannak. Persze az is más, amikor a szülők nyújtják lelkünknek a támaszt vagy pedig a kedvesünk. A két érzés más, nem lehet egy lapra tenni. De az eredmény mégis úgyanaz: egyszerr ad erőt és kitartást.
Mégis a legszebb dolog az, amikor valaki melletted van, aki szeret téged, aki mindenben melletted áll és ezt próbálja a lehető legjobban érzékeltetni.A kedves, egy fáradt nap után átölel, megnyugtat és végül a karjaiban alszol el.
Olyankor megszűnik minden probléma vagy legalábbis már tisztán látod a kiúthoz vezető útat. Olyankor többnek érzed magad, mint mások, mert ezt az érzést csak tőle kaphatod meg, senki mástól. Olyankor sokkal kiegyensúlyozottabb vagy, mert van egy másik feled, aki kiegészít. Nincsenek gondok, mert azokat segíti valaki legyőzni. Új erőre kapsz és inspirációt a továbbiakhoz. Az a valakid, egy kétlábon járó múzsa neked, amibe minden benne van, amit csak szeretnél.
Egy a dolgod: hallgatni rá. Ő a szívedhez szól és halkan suttogja neked a tanácsot. Benne megbízhatsz, nem csalnak a megérzései. Ha mégis újból elbuknál ő akkor is felsegít. Nincsenek eltitkolni valók, mert ő megért téged. Ha mégis lennének, nem szabad elhallgatni előe, szorongásaidat megérzi. Zárkozottságnak itt helye nincs, legyen lelked nyitott könyv és szívd magadba a bársonyos érzést. Adósságodat pedig úgy rendezheted, hogy mindent úgy teszel meg neki, ahogy azt ő adta meg neked akkor, amikor szükséged volt rá.
Az élet nem a feminizmusról és a himsovinizmusról szól, hanem a valakihez tartozásról. Nem kell ide a cécó....
Nagyon szép, lírai a bejegyzés, de nem értek egyet. Az élet nem arról szól, hogy valaki végig kalauzoljon 'engem' az életen, hanem hogy megtanuljak önálló lenni. Ne eszköz, ne támaszték legyen a másik, hanem társ. Ne helyettem döntsön, ne tanácsokat adjon, hanem segítsen rátalálnom a saját helyes utamra. Már ha erre egyáltalán szükségem van. Ha meg nem, akkor hagyjon élni a saját ritmusomban. Az éppen elég, ha szeret. Ha jól szeret, és nem önző, kisajátító módon.
egyetértek bojtorjánnal minden tekintetben.
Gratula a vezérséghez!
Nem kalauzolásról vala szó, hanem mellette levésről.
Jól kimagyarintottam nem?
Hát igen , ez hiányzik az én életemből már egy ideje.
@Dilong Éva: hát, akkor a környékeden csak vak és féleszű illetők lébecolnak.
@Freemen Gordon: Mint mindenhol.
: /
@wik377: :D
A rossz választás, többnyire önismereti hibára vezethető.
Kósza papa, 50 éve élsz ugyanazzal a nővel. Nem is emlékszel már, hogyan keveredtél mellé, oszt mégis állandóan vered a melled, te bezzeg milyen jól választottál. Kezd gyanús lenni...
@eternity:
Féltelek.
Megint rosszul ragozol. :)
Szóval csak óvatosan.
Tudod, van már közös három és fél évünk...
@eternity:
Nem. De visszavonom.
Sajnállak.
Van is miért.
Bár nem azért, amiért hiszed. :)